Jeli varázskert
Európa egyik legszebb botanikuskertjét dr. Ambrózy-Migazzi István gróf alkotta a Vas megyei Kám községhatárban, – ez közismert nevén a Jeli Arborétum.
A munkát 1922-ben kezdte el a gróf, aki autodidakta módon kora egyik legnagyobb botanikusává képezte magát. Ars poeticája az “örökké zöldellő kert” volt, melynek megalkotásához angolhoni tapasztalatai nagyban hozzájárultak.
A kertben közel 300 fajta havasszépe (Rhododendron) található több ezres példányszámban. Ezek a fajták egymást váltva februártól júniusig nyílnak.A leglátványosabb időszak az illatos, lombhullató korábban nyíló fajok és a később virító örökzöldek együtt nyílása, mely időjárástól függően 2-3 hétig tart.
További információ a www.jelivarazskert.hu oldalon található.
Szombathelyi Parkerdő
Szombathely belvárosától mintegy 3 kilométerre terül el a Parkerdő. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. jóvoltából 2013 őszén teljesen megújult a környezet.
Szombathely ÉNy-i határán kezdődik egy erdőség, mely nyugat és délnyugat felé kiterjed Sé, Torony, Dozmat, Felsőcsatár, Vaskeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti, Nárai és Ják területére. A Szombathelyi Parkerdő ezen erdőség északkeleti szélén fekszik, kisebb részben (57 ha) az 1950. szeptember 1-től Szombathelyhez csatolt Olad község, nagyobb részben (238 ha) Sé község határában terül el. E közjóléti rendeltetésű erdő területe összesen 295 ha.
Az 1972. évi Buenos Airesben megrendezett VII. Erdészeti Világkongresszus magyar javaslatra elfogadta az erdők hármas rendeltetéséről szóló tételt. Eszerint az erdők szolgálják a termelést, kifejtik védőhatásukat, és egyúttal eleget tesznek szociális, jóléti szerepüknek is. A javaslattétel megalapozottságát az 1961. évi erdőtörvényen biztosította, mely egyebek mellett elrendelte, hogy „az erdők és fásítások fokozottabb mértékben betöltsék talajvédelmi, vízgazdálkodást szabályozó, helyi éghajlatot befolyásoló, egészségvédő és egyéb hasznos rendeltetésüket”. A törvény szintén elrendelte, hogy „közérdekből erdőt kell telepíteni, vagy fásítást kell létesíteni…A városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, kórházak, üdülőhelyek körül és egyéb területeken”. E törvény szerint kezdődtek hazánk erdeiben a közjóléti fejlesztések, melynek aranykora az 1965 – 1980 közötti időszak volt. Ekkor létesült pl. a Kőszegi és a Szombathelyi Parkerdő is.
Az évtizedek során a megrongálódott berendezéseket többször kellett cserélni vagy javítani, s legutóbb 2013-ban került sor a parkerdő teljes felújítására, illetve a közjóléti berendezések bővítésére.
A 299 hektáros erdőterületen változatos időtöltési lehetőséget nyújtanak a fejlesztés keretében kialkításra került eszközök, létesítmények: pikniktér, pihenő, 2450 m hosszú Cinege tanösvény, négy db erdei esővédő pihenőház, 8,6 km hosszban futófolyosó, túrakerékpáros nyomvonal, turistaút, parkerdei irányítórendszer. Az erdőterületen kívül sportrét (füves-, kosár-, és röplabda pálya, továbbá 100 méteres négysávos futópálya, pingpongasztal és kettő db polyball állvány, 148 db cserje ültetése) és tornaliget (kerítéssel védett tornaeszközök) létesült, valamint a játszótér új játékokkal való bővítése is megtörtént.
Sárvári Kirándulóerdő
Sárvár város délnyugati szélén, a Vadkert körút mentén, a Horgász-tóval átellenben érhetjük el a kirándulóerdőt, melyben védőház, tornaeszközök, tűzrakóhelyek és erdei bútorok kerültek elhelyezésre a kialakított sétaút mentén. A kirándulóerdő egyaránt szolgálja a sárváriak és a termál-szállodák vendégeinek rekreációját.
Sárvár város délnyugati szélén, a Vadkert körút mentén, a Horgász-tóval átellenben érhetjük el a kirándulóerdőt, melyben védőház, tornaeszközök, tűzrakóhelyek és erdei bútorok kerültek elhelyezésre a kialakított sétaút mentén. A kirándulóerdő egyaránt szolgálja a sárváriak és a termál-szállodák vendégeinek rekreációját.
Himfai parkerdő
Vas megye történelmi nevezetességű nemzetségének, a Nádasdy családnak egyik tagja, Nádasdy Heym (Him) a XIII. század első felében vette birtokba Halogy harmadát és Marác keletei részét, s utóbbi területen építette fel lakóhelyét, s jött létre Himfölde → Himfalva → Himfa. A mai erdőterület nyugati szélén, az egyik örökös, Nádasdy Karácsony felépíti a Boldog Lőrinc titulusú kápolnát. A Nádasdyakat több birtokos követi (Ivánczi, Győri, Kövesdi, gróf Batthyány), végül a II. világháború végéig a gróf Sigray család tulajdona a mai Felsőmarác területén található Himfa. A területet 1733. után, a Batthyányiak idején kezdik Himfának nevezni, amikor a korábban elpusztított falu helyén majorgazdaságot alakítottak ki. A világháborút követően az erdőterület államosításra került, s kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. jogelődje lett.
A himfai erdőterület nagyobb része a Vasi – Hegyhát peremén fekszik s az alatta fekvő sík terület mocsaras, vízállásos volt, hisz’ neve is Berek, s itt folyik a Berki-patak is, amely mentén jelentős rekettyefüzes berekerdő alakult ki. A Csákánydoroszlón élő Csaba József, a terület madárvilágát ismertető dolgozatában említi is a Berekben előforduló madarakat. Ez a terület lett később az alapja a Himfai-környezetvédelmi-tó kialakításának.
A Himfai Parkerdő története az 1970-es évek első felére nyúlik vissza. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. jogelődje, a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát (NYFK) 1974-ben készítette el a kirándulóerdő fejlesztési tervét 92 hektárt (Felsőmarác 1-2 erdőtag) érintően. Az NYFK erdőgazdasága 1975. végéig a parkerdőt kialakította.
A parkerdőnek hármas funkciója volt, elsősorban közjóléti célokat szolgált, mellette exóta kísérletek folytak a területen (honosítási kísérlet, növedékmérés stb.) ill. a területen előforduló meredek oldalak talajvédelmét szolgálta.
A Parkerdő területe 1978 óta része az Őrségi Tájvédelmi Körzetnek, majd 2002 óta az Őrségi Nemzeti Parknak.A Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság területéhez tartozó Himfai Parkerdő felújítását 2013-2014-ben végezte Társaságunk.
A parkerdő felújítása során törekedtünk a pihenési, sportolási lehetőségek biztosítása mellett, a látogatók tájékoztatására, és az erdővel, az erdőgazdálkodással kapcsolatos ismereteik bővítésére.
A felújítás során az alábbi fejlesztések kerültek megvalósításra:
- fogadási pont, védőház és parkoló felújítása, fejlesztése;
- 4 db erdei pihenő felújítása, fejlesztése;
- tisztás, sportrét fejlesztése;
- -erdei tanösvény kialakítása (Cincér Tanösvény);
- -madármegfigyelő építése a tó partján;
- -védő- és tárolóépület építése;
- -túrakerékpáros nyomvonal kijelölése;
- nordic walking nyomvonal kijelölése.
Kőszegi-hegység
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt erdők közül leglátogatottabb a Kőszegi-hegység erdősége. A turistautak szinte behálózzák a hegység Magyarországhoz tartozó csaknem teljes területét, s ez alapján az erdő látogatói felkeresik a hegység szinte minden részét.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. által 2015-ben megvalósított közjóléti fejlesztések a Kőszegi-hegységben:
Velemi delta: új kirándulóhely a Velemből a Hörmann-forráshoz vezető, az erdőgazdaság által 2011-ben felújított, s az innen Kőszegre vezető, 2014-2015-ben felújított Terv út elágazásánál
Zeiger-nyereg: új kirándulóhely a Hét-forrástól a Szikla-forráson át a Stájer-házak felé vezető Alpannonia és a Vasfüggöny túraútvonalak mentén
Hét-forrás kirándulóhely: a Kőszegi-hegység leglátogatottabb helye, ahol minden berendezés megújult
Felújították a Szikla-, a Hörmann-, a Sáros-, a Borha– és az Enikő-forrásokat
Öreg bükk Tanösvény: a Stájer-házi Erdészeti
Erdei Iskola erdőpedagógiai programjának kiegészítése érdekében
elkészült a 2,5 km hosszú, 12 állomásból álló tanösvény
A Szabó-hegyi tornapálya teljes felújítása.
Hét(vezér)-forrás
A Hét-forrás a Rőtfalvi-völgyben találtható 424 méter tengerszint feletti magasságban.
A Kőszegi-hegység legnagyobb vízhozamú forrása, melyet már a középkorban is ismertek és használtak, hiszen Kőszeg régi várának (mai nevén Óház) biztosította vízellátását.
A Millenium tiszteletére, 1896-ban a honfoglaló hét vezérről nevezték el az egyes kifolyásokat
A Hét-forrás berendezéseinek megújítását 2015-ben valósította meg a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti fejlesztése keretében.
Óház-kilátó
A 609 m magas Óház-tetőn kezdődött Kőszeg alapítása. Itt épült, valószínűleg határőrizeti céllal, a XIII. században a város első vára, a Felsővár vagy Óvár. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira állították fel 1996-ban a mai kilátót. Könnyű elérhetősége miatt a turisták előszeretettel látogatják. Gyönyörű kilátás nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára.
Hörmann-forrás
A Hörmann-forrás a Kőszegi-hegység magyar oldalának legmagasabban fekvő forrása, melynek tengerszint feletti magassága 713 méter, de amelynek forrásfoglalása nem a tényleges forrásra épült. A forrásfoglalást és környékét 2011-ben újították fel és egy esőbeállóval egészítették ki.
Írott-kő
Az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra nyugati végpontja a Kőszegi-hegységben. A Dunántúl, illetve Burgenland (Várvidék) legmagasabb pontja az Írott-kő 883 méter tengerszintfeletti magasságban. A név a korábban Szál-kőnek nevezett sziklára vonatkozik, mely jelenleg osztrák területen áll, az egykori, fából készült Árpád-kilátó helyére 1913-ban épített kilátótól 30 méterre, nyugatra. Az Írott-kő (német neve Geschriebenstein, Rechnitz) nevet a 17. században kapta, mikor is rávésték, megírták a rohonci uradalom tulajdonosának monogramját, a CBE betűket, melynek jelentése: Comitis (gróf) Batthyány Elemér. A jelenlegi kilátó a trianoni békediktátum alapján 1922-ben történt határmegállapítás eredményeként az országhatáron áll. A kilátó közepén húzódik az államhatár, így fele-fele arányban tartozik Ausztriához illetve Magyarországhoz.
